A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.

Attachments:
Download this file (A munkaerő iránti kereslet jellemzői.docx.pdf)A munkaerő iránti kereslet jellemzői.docx.pdf[ ]687 kB

Magyarországon a munkaerő 36-40% százaléka nem rendelkezik a munkavégzéséhez szükséges készségekkel.

Szemelvények a Profession és a Boston Consulting Group év eleji munkaerő felméréséből

Attachments:
Download this file (A bérarány alakulását meghatározó tényezők.pdf)A bérarány alakulását meghatározó tényezők.pdf[ ]199 kB

SAUMIK PAUL, Newcastle University, UK, 2020 március

A szerző  azt vizsgálja, hogy miért csökken hosszabb ideje az alacsony képzettségű munkások részesedése a megtermelt hozzáadott értékből és miért nő a magasan képzetteké? Mi a szerepe a műszaki fejlődésnek, a globalizációnak és a szakszervezeteknek a bérarány alakulásában?

Attachments:
Download this file (BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2020.pdf)BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2020.pdf[ ]517 kB

Az Európai Bizottság 2020 február végén közzétette jelentését a magyar gazdaság és a társadalom helyzetéről az uniós értékelési szempontok alapján és ajánlásokat fogalmazott meg a problémás területeken történő előrelépésre. A jelentés igen gazdag tényanyagra támaszkodik és tanulságos következtetésekre jut.

 

 Az MNB inflációs jelentése negyedévenként elemzi és megpróbálja előre is jelezni a magyar gazdaságban zajló  átfogó folyamatokat (növekedés, foglalkoztatás, infláció, reálbérek, hitelezés). A mostani, 2020 márciusi jelentés és előrejelzés különlegességét az adja, hogy ez az első, amely már a koronavírus járvány hatását is igyekszik figyelembe venni az előrejelzés során, -független közgazdászok szerint- meglehetősen ellentmondásos, a következmények súlyosságát alábecsülő módon.

Lássuk a legfontosabb megállapításokat!

A dokumentum innen letölthető